Hírek

Korszerű halivadéknevelő rendszer a dunai tokfajok megmentéséért

A szarvasi ünnepségen átadott, közel 1,8 millió eurós (1,797 millió €) költségvetésű beruházás európai stratégiai válasz a Duna vízrendszerében élő, kritikusan veszélyeztetett tokfajok – a viza, a sőregtok, a vágótok és a kecsege – megmentésére. A projekt finanszírozása 67%-ban közvetlen európai uniós (LIFE) forrásból, 33%-ban pedig hazai társfinanszírozásból valósul meg. A beruházás révén a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Halászati Kutatóközpontja (MATE AKI HAKI) a Duna-régió egyik vezető tokmegőrzési és kutatási központjává lépett elő. A szarvasi kutatóközpont nem véletlenül vált a nemzetközi konzorcium – melyet a bécsi BOKU Egyetem koordinál osztrák, szlovén, román, bolgár, ukrán és szlovák partnerek bevonásával – kulcsszereplőjévé. Az intézetben 1962 óta működik Európa egyik legnagyobb élő ponty génbankja, a tokfélék élő génbankját pedig 1988-ban hozták létre.

 
„Ez az európai uniós projekt, amit az intézet elnyert, nem csupán egy korszerű infrastruktúra létrehozását jelenti, hanem fontos lépés a Duna vízrendszerében őshonos tokfajainak megőrzésében is” – emelte ki beszédében Dr. Gyuricza Csaba rektor, hozzátéve: „egy történelmi beruházás, ami épít arra a tudásra, amit a magyar halászat, a magyar halgazdálkodás ezen a területen évtizedek és évszázadok alatt összehozott.” Az új rendszer lehetővé teszi, hogy modern, mégis természetközeli körülmények között neveljék és készítsék fel a halakat a természetes vízi alkalmazkodásra, így a kibocsátott ivadékok lényegesen jobb túlélési eséllyel térhetnek vissza a természetes élőhelyekre. A teljes nemzetközi konzorcium célja, hogy a 7 éves projekt ideje alatt összesen 1,6 millió darab tok ivadékot telepítsen vissza a Dunába és mellékfolyóiba. „Különösen büszkék vagyunk arra, hogy a MATE AKI HAKI több évtizedes szakmai tapasztalatával és nemzetközileg is elismert génmegőrzési tevékenységével meghatározó szerepet tölt be ebben az európai összefogásban” – húzta alá az egyetem rektora. Részletezte: óriási a jelentősége annak a munkának, amit az elkövetkezendő időszakban itt el fognak végezni. „Egy nagyon fontos állomás, egy nagyon fontos mérföldkő, és egy nagyon fontos kezdet is. Meggyőződésem az, hogy ezt a munkát ki tudjuk egészíteni azzal az oktatási, kutatási tevékenységgel, amelyet a MATE-n végzünk.”

 
Hármas jubileum és rekordszámú résztvevő a Halászati Tudományos Tanácskozáson

Az átadóünnepséget követően vette kezdetét az 50. Halászati Tudományos Tanácskozás, amely idén rekordszámú, 210 résztvevőt – haltermelőket, kutatókat, az ágazati szakigazgatás és a horgászszövetségek képviselőit – vonzott Szarvasra. A rendezvényt az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. szervezi a „MAHOP Plusz DCF halgazdálkodási adatgyűjtés” című kiemelt projekt keretében, míg a szakmai programot a MATE AKI HAKI munkatársai állították össze. 

A rendezvény nyitányán – amelyen jelen volt Dr. Rákóczi Attila, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója, Hodálik Pál, Szarvas Város polgármestere, Dr. Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója, valamint Dr. Gyalog Gergő, a MATE AKI Halászati Kutatóközpont vezetője is – Dr. Gyuricza Csaba rektor emlékeztetett, hogy az idei rendezvényen három jubileumot is ünnepelhetnek a jelenlévők. „120 éves az a Darányi Ignác által alapított intézet, ami a halászati kutatás jogelőd intézményének tekinthető. 75 éves az az intézmény, ami viszont valóban a szarvasi halászati kutatás jogelődjét képezi és nem utolsó sorban idén tartjuk a Halászati Kutatási Napok 50. évfordulóját is” – mondta. Beszédében rámutatott az oktatás és a kutatás fontosságára is a magyar gyakorlati halgazdálkodás erősítésében. „A generációváltozáshoz kapcsolódóan ma legalább 1000-1500 olyan szakemberre van szükség, aki nemcsak hazai szinten tud építeni a jövőre, hanem nemzetközi színtéren is. Ehhez a tudományos háttér Magyarországon és a MATE-n rendelkezésre áll” – szögezte le.

 
Válaszok a jövő kihívásaira

A kétnapos tanácskozás fókuszában olyan kulcsfontosságú témák állnak, mint a fenntartható takarmányalapanyagok alkalmazása, a digitalizáció és az adat-alapú beavatkozások (szenzorok használata), valamint a klímaváltozással együtt járó kihívások: a vízszűkösség, a fertőző betegségek, a vízminőségi problémák és az invazív, idegenhonos fajok terjedése.

A szarvasi beruházások és a jubileumi konferencia együttesen bizonyítják, hogyan válik a MATE-n folyó magas szintű egyetemi kutatómunka közvetlen és gyakorlati természetvédelmi, valamint gazdasági értékké a jövő generációi számára.